Az alsó végtag duzzanata, más néven ödéma, sokakat érintő, látszólag „természetes” jelenségnek tűnhet: gyakran az idő múlását, a kánikulát vagy a szoros zokni viselését okoljuk érte. Valóban előfordul, hogy a láb megdagad egy meleg napon vagy egy egész napos állómunkát követően – ilyenkor többnyire gyorsan visszahúzódik a duzzanat. Ugyanakkor előfordul, hogy az ödéma hátterében komolyabb, a keringési rendszer működését érintő eltérés áll.
Szakemberek szerint érdemes odafigyelni néhány jellegzetes tünetre, mert ezek kardiológiai betegségre hívhatják fel a figyelmet.
Mi az ödéma és hogyan alakul ki?
Az ödéma tulajdonképpen folyadékok pangása a szövetek között, ami szemmel jól látható duzzanathoz vezet. Leginkább az alsótesten, a lábon, bokán és lábfejen fordul elő, mivel itt nehezebben áramlik vissza a vénás vér a szív felé. Az ödéma hátterében állhatnak:
– Hosszú állás, ülés, túl szoros cipő vagy zokni.
– Nagy meleg hatására kitáguló erek.
– Allergiás reakciók (pl. gyógyszer, rovarcsípés).
– Fertőzéses bőrgyulladás (orbánc).
– Veseelégtelenség: csökkenő fehérjeszint a vérben miatt folyadék szivároghat a szövetek közé.
– Májelégtelenség: hasvíz-képződés, belső ödéma.
– Gyulladásos bélbetegségek (például Crohn).
– Enzimzavarok, hormonális eltérések.
Szív eredetű ödéma: mi a jellemzője?
A szív-érrendszeri eredetű ödéma esetén a szív pumpafunkciója már nem képes elegendő vért juttatni a keringésbe, ezért a vér visszaáramlása lassul, és pangás alakul ki. Ennek leggyakoribb jelei:
– Mindkét lábon egyidejű duzzanat
– Nehezebb légzés, köhögés, mellkasi fájdalom
– Gyakori görcsök, erős fáradtság
– Testszerte pangó tünetek
Figyelmeztetés: amennyiben a lábdagadás mellé légszomj, mellkasi nyomásérzés vagy erős fáradékonyság társul, haladéktalanul keress fel szakembert, vagy szükség esetén hívd a mentőket!
Milyen belső ödémákra kell még gondolni?
Az ödéma nemcsak a bőr alatt, hanem a belső szervek környezetében is megjelenhet:
– Hasvíz (ascites)
– Emésztőrendszeri ödéma
– Mellkasi (pleurális) folyadékgyülem
Mikor fontos kardiológiai kivizsgálás?
Ha az ödéma mellett bármelyik alábbi jel vagy laboreredmény is fennáll, kardiológiai vizsgálatra van szükség:
– Nehezített légzés, éjszakai légszomj
– Mellkasi fájdalom, szívdobogás-érzés
– Egészségügyi leletek
– Gyógyszerszedés dokumentálása
A kardiológiai kivizsgálás lépései
1. Kikérdezés (anamnézis)
– Mióta jelentkezik az ödéma?
– Volt-e fehérjeürítés, éjszakai vizelés?
– Milyen gyógyszereket szed a beteg?
2. Fizikális vizsgálat
– Látható, tapintható ödéma megkülönböztetése: lokális vagy generalizált
– Szív- és tüdőhallgatózás: pangásos zörejek, szívritmus-eltérések keresése
3. Laborvizsgálatok
– Teljes vérképen túl: vesefunkció (kreatinin), májfunkció (ALT, AST), fehérjeszint, elektrolitok
– BNP / NT-proBNP szintmérés a szívelégtelenség gyanújának erősítésére
4. Képalkotó eljárások
– Szívultrahang (echokardiográfia): pumpafunkció, kamrafal-mozgás, pericardialis folyadék vizsgálata
– EKG, terheléses EKG szükség esetén
– Szükség szerint mellkasröntgen vagy CT vizsgálat
Mit tehetsz otthon ödéma esetén?
– Láb felpolcolása napközben többször, 10–15 percig
– Kompressziós harisnya viselése orvosi javaslatra
– Sóbevitel mérséklése az étrendben
– Rendszeres séta és lábtorna a keringés támogatására
– Folyadékbevitel mértékének kontrollja vese- és szívbetegség esetén
A láb vizenyős duzzanata valóban lehet átmeneti, ártalmatlan jelenség, de ha rendszeresen, mindkét lábon jelentkezik, és légszomj, mellkasi panaszok vagy laborérték-eltérések is társulnak hozzá, ne hagyd figyelmen kívül! A kardiológiai kivizsgálás kulcsfontosságú a pontos diagnózis felállításához és a megfelelő kezelés megkezdéséhez. Fiatalabbaknál is előfordulhat ödéma szív-érrendszeri okból, úgyhogy időben fordulj szakorvoshoz – a gyors felismerés életet menthet!
Forrás