Életének 103. évében elhunyt Bérci György, a magyar származású orvos, aki forradalmasította a sebészeti eljárásokat. Az általa kifejlesztett orvostechnológiai eszközök jelentősen hozzájárultak a minimálisan invazív műtétek fejlődéséhez. Bérci augusztus 30-án hunyt el, családja adta hírül halálát.
Bérci György 1921. március 14-én született Szegeden. 1939-ben érettségizett, eredetileg zenész szeretett volna lenni, de édesanyja az orvosi pályára irányította. A második világháború idején a zsidótörvények miatt nem vették fel az egyetemre, később munkaszolgálatra vitték. Egy németországi koncentrációs táborba is el akarták szállítani, de a Keleti pályaudvaron megszólaló légiriadó lehetőséget adott számára és 500 társának a szökésre.
A háború után, 1945-ben felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1950-ben summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát, és a szegedi I. Sebészeti Klinikán kezdett dolgozni. Az 1956-os forradalom után ösztöndíjjal került Ausztráliába, ahol 1962-ben kifejlesztette az első endoszkóppal kompatibilis miniatűr kamerát, ami jelentős előrelépést hozott a laparoszkópia és videóendoszkópia terén.
1969-től Los Angelesben tevékenykedett, ahol találmányai révén az orvosok precízebb hólyag-, vastagbél-, nyelőcső- és prosztataműtéteket végezhettek.
Michael Brunt, a Washingtoni Egyetem sebésze egykor így nyilatkozott róla:
„Valószínűtlen, hogy valaha is lesz még egy sebész, aki akkora hatással lesz a sebészet egész területére, mint Bérci György.”