Az utóbbi hetekben egyre drágább lett minden, és ez alól sajnos az áram és a gáz sem jelent kivételt. Annak érdekében, hogy a havi kiadásaid a lehető legminimálisabb mértékben emelkedjenek meg, nézzük, hogy melyek azok a készülékek, amelyek a legtöbb áramot használják.
De tudjuk, hogy mely készülékek fogyasztják a legtöbb áramot a háztartásunkban?
A szakemberek első sorban a főbb háztartási gépek energiafogyasztását elemezték. És tanulmányuk révén olyan ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy szinte észrevétlenül takarékoskodjunk, és kevesebb áramot fogyasszunk.
A szakemberek számításai szerint évente a legtöbbet fogyasztó háztartási gépek a következők:
1) Hűtőszekrény és fagyasztó
Miért fogyaszt sokat?
A hűtő- és fagyasztókészülékek folyamatosan működnek a nap 24 órájában, egész évben. Bár a kompresszor nem megy megállás nélkül (szakaszosan kapcsol be), a non-stop működés miatt éves szinten jelentős áramfogyasztást eredményeznek.
Tipikus teljesítmény és fogyasztás
Egy modern, energiatakarékos hűtőszekrény (például A++ vagy A+++ besorolású) éves fogyasztása kb. 150–250 kWh között mozog.
Egy régebbi vagy rosszabb energiaosztályú modell (A, B vagy annál gyengébb) könnyedén elérheti a 300–400 kWh feletti éves fogyasztást is.
A fagyasztóládák és mélyhűtők jellemzően 200–400 kWh/év fogyasztást mutatnak (modelltől és mérettől függően).
Költségek
Ha a villamos energia ára körülbelül 40–50 Ft/kWh, akkor:
Egy 200 kWh/év fogyasztású hűtő évente 200 kWh * 40 Ft = 8000 Ft-ba kerül.
Egy 350 kWh/év fogyasztású, régebbi vagy nagyobb készülék éves szinten 350 kWh * 40 Ft = 14 000 Ft villanyszámlát is jelenthet.
Hogyan spórolhatunk?
Rendszeres leolvasztás (ha nem NoFrost rendszerű a készülék).
A hőmérséklet megfelelő beállítása (hűtőnél kb. +5 °C, fagyasztónál -18 °C).
Gumi tömítések karbantartása, hogy ne szökjön a hideg.
Telepakolva optimálisabban tartja a hőmérsékletet, de túlzsúfolni sem szabad.
2) Villanybojler (elektromos vízmelegítő)
Miért fogyaszt sokat?
A bojler feladata a használati meleg víz előállítása és szinten tartása. A folyamatos hőntartás (különösen, ha nagy űrtartalmú bojlerről beszélünk) sok energiát emészt fel. A gyakori vízhasználat, illetve az esetleges szigetelési hiányosságok tovább növelik a fogyasztást.
Tipikus teljesítmény és fogyasztás
Egy átlagos 80–120 literes elektromos bojler fűtőszála 1500–2000 watt (W) teljesítményű.
Ha naponta többször is utána kell fűtenie (például egy 4 fős család esetében), akkor a napi energiafogyasztás könnyedén elérheti az 5–6 kWh-t is.
Éves szinten ez akár 1800–2200 kWh körüli fogyasztást is jelenthet (felhasználási szokástól függően).
Költségek
2000 kWh éves fogyasztás 40 Ft-os egységáron 80 000 Ft kiadást jelenthet évente.
Ez az összeg lényegesen magasabb, mint sok más készüléké, ezért sok háztartásban a bojler az egyik legnagyobb „áramfaló”.
Hogyan spórolhatunk?
Szigeteléssel: Minél jobb a bojler külső szigetelése, annál kevesebb energia kell a hőntartáshoz.
Hőfok beállításával: Például 60 °C helyett 50–55 °C is elegendő lehet bizonyos esetekben, így kevesebb a hőveszteség.
Időzített bekapcsolás: Ha éjszakai árammal működhet (az adott tarifarendszertől függően), érdemes arra átállítani.
A bojler méretének megfelelő megválasztása: A túl nagy bojler feleslegesen sok vizet és energiát pazarol.
3) Légkondicionáló berendezés (klíma)
Miért fogyaszt sokat?
Nyáron a hűtési igény folyamatos vagy hosszabb időszakokra is kiterjedhet, főleg kánikula idején. A modern inverteres klímák ugyan jóval hatékonyabbak, mint a régebbi on/off rendszerűek, de tartós használat esetén így is komoly fogyasztást jelenthetnek.
Tipikus teljesítmény és fogyasztás
A legtöbb háztartási, 2,5–3,5 kW hűtőteljesítményű (kisebb alapterületre alkalmas) klíma elektromos teljesítménye 700–1200 W között mozog működés közben.
Nyáron, ha naponta átlagosan 5–8 órát üzemel egy hűtőfunkciós klíma, akkor napi szinten 4–10 kWh energiát is felhasználhat.
Ha a forró időszak 3 hónapig (kb. 90 nap) tart, és minden nap megy mondjuk 5 órát, akkor éves szinten akár 450–900 kWh fogyasztást is eredményezhet.
Költségek
Példa: Egy 800 W-os klíma, napi 5 órás üzemidővel 90 napon keresztül:
800 W = 0,8 kW.
5 óra/nap → 0,8 kW * 5 h = 4 kWh/nap.
90 nap alatt: 4 kWh/nap * 90 = 360 kWh.
40 Ft/kWh egységárral: 360 kWh * 40 Ft = 14 400 Ft/nyári szezon.
Ha többet használjuk, nagyobb a klíma teljesítménye, vagy hosszabb a forró időszak, úgy ez az érték tovább nőhet.
Hogyan spórolhatunk?
Rendszeres karbantartás, szűrők tisztítása a jobb hatásfok érdekében.
Optimális hőmérséklet-beállítás: 24–26 °C hűvös érzetet ad, nem érdemes túl alacsonyra állítani.
Árnyékolás (redőny, reluxa, függöny), hogy ne melegedjen túl a lakás.
Hőszigetelés: a jó nyílászárók és szigetelés csökkentik a klímára háruló terhelést.
4) Mosógép (és szárítógép)
Miért fogyaszt sokat?
A mosógép nagy teljesítményű fűtőszálat használ a víz felmelegítésére, emellett a dobot is motorral forgatja.
A szárítógép (különösen a hagyományos, kondenzációs típus) még több energiát igényel, hiszen folyamatosan melegíti és mozgatja a levegőt, hogy elpárologtassa a ruhákban lévő nedvességet.
Az újabb, hőszivattyús szárítógépek valamivel takarékosabbak, de továbbra is intenzív energiafelhasználónak számítanak.
Tipikus teljesítmény és fogyasztás
Mosógép:
Egy modernebb A++ vagy A+++ energiaosztályú készülék (7–8 kg kapacitás) egy 60 °C-os program során kb. 0,8–1,2 kWh energiát használ el mosásonként.
Heti 3–4 mosással ez havi 10–20 kWh körüli fogyasztást is jelenthet.
Szárítógép:
A hagyományos kondenzációs típusok 2,5–3,5 kWh-t is fogyaszthatnak egy szárítási ciklus alatt.
A hőszivattyús változatok kb. 1,0–1,5 kWh-t igényelnek ciklusonként.
Ha hetente 2–3 alkalommal használjuk, havi 8–15 kWh plusz fogyasztás is összejöhet (hőszivattyús készüléknél), ami a hagyományos szárítógépnél akár 20–30 kWh is lehet.
Költségek
Példa mosógépre:
Ha egy program 1 kWh-t fogyaszt és hetente 4-szer mosunk, akkor havi szinten: 1 kWh/program×4 program/heˊt×4 heˊt=16 kWh/hoˊ 1 \text{ kWh/program} \times 4 \text{ program/hét} \times 4 \text{ hét} = 16 \text{ kWh/hó}1 kWh/program×4 program/heˊt×4 heˊt=16 kWh/hoˊ
40 Ft/kWh egységárral számolva ez kb. 640 Ft-ot jelent havonta.
Példa szárítógépre:
Ha egy kondenzációs szárítógép 3 kWh-t fogyaszt ciklusonként, és hetente 2 ciklust futtatunk, akkor: 3 kWh/ciklus×2 ciklus/heˊt×4 heˊt=24 kWh/hoˊ 3 \text{ kWh/ciklus} \times 2 \text{ ciklus/hét} \times 4 \text{ hét} = 24 \text{ kWh/hó}3 kWh/ciklus×2 ciklus/heˊt×4 heˊt=24 kWh/hoˊ
40 Ft/kWh egységárral számolva ez havi 960 Ft.
Hőszivattyús géppel ugyanez kb. a felére csökkenthető.
Hogyan spórolhatunk?
Alacsonyabb hőfokon mosás: A 30–40 °C-os program jelentősen kevesebb energiát igényel, mint a 60 °C-os.
Magasabb centrifuga-fordulatszám: A jobb víztelenítés miatt a ruhák kevésbé nedvesek, így kevesebb energiát kell a szárításhoz felhasználni.
Hőszivattyús szárítógép: A kezdeti ár magasabb, de hosszú távon megtérül a spórolás miatt.
Telepakolt, de nem túlzsúfolt dob: Használjuk ki optimálisan a kapacitást.
5) Elektromos tűzhely / sütő
Miért fogyaszt sokat?
Az elektromos főzőlapok és sütők fűtőszálai (vagy indukciós tekercsei) nagy teljesítménnyel dolgoznak, főleg, ha hosszabb ideig tartó főzésről, sütésről van szó.
A régebbi, hagyományos rezsók (öntöttvas lapos) működés közben jóval kevésbé hatékonyak, mint az indukciós főzőlapok.
Tipikus teljesítmény és fogyasztás
Főzőlap:
Egy átlagos „zónás” elektromos főzőlap teljesítménye 1500–2000 W főzőzónánként. Egyszerre több zóna használatával könnyen összejöhet 3–4 kW terhelés is.
Heti 7–10 órás főzés-sütés esetén havi szinten akár 30–50 kWh is lehet a fogyasztás.
Elektromos sütő:
Teljesítményük általában 2000–2500 W.
Egy óra sütés nagyjából 2–2,5 kWh energiát igényel. Ha hetente 2–3 alkalommal sütünk, havi 8–12 kWh pluszt jelent.
Költségek
Ha például egy háztartásban heti 10 órán át 2 kW-os teljesítményen üzemel a főzőlap-sütő kombináció, akkor: 2 kW×10 oˊra/heˊt×4 heˊt=80 kWh/hoˊ 2 \text{ kW} \times 10 \text{ óra/hét} \times 4 \text{ hét} = 80 \text{ kWh/hó}2 kW×10 oˊra/heˊt×4 heˊt=80 kWh/hoˊ
40 Ft/kWh áron ez havi 3200 Ft kiadást is jelenthet.
A valóságban ez függ attól, hogy egyszerre hány főzőzónát vagy funkciót használunk, illetve milyen hőmérsékleten és mennyi ideig.
Hogyan spórolhatunk?
Indukciós főzőlap: Gyorsabb és hatékonyabb, kevesebb hőt veszít, mint a hagyományos lap.
Maradékhő kihasználása: Ha a főzés végén lekapcsoljuk a lapot, a maradékhő még pár percig használható melegen tartásra vagy lassú főzésre.
Előmelegítési idő csökkentése: A sütőt nem mindig kell sokáig előmelegíteni, sőt bizonyos ételeket hideg sütőben is el lehet kezdeni sütni.
Kisebb térfogatú sütő: Ha van kisebb asztali vagy mini sütő, sokszor elég az is, így kevesebb energiát használunk fel.
A korábban felsorolt hűtő/fagyasztó, villanybojler, klíma mellé tehát a mosógép (és szárítógép), illetve az elektromos tűzhely/sütő is felkerül a legnagyobb áramfogyasztók közé:
Hűtőszekrény/fagyasztó – mert éjjel-nappal működik.
Villanybojler – mert rendszeresen fűti és melegen tartja a vizet.
Légkondicionáló – főként nyáron, hosszabb működés esetén magas fogyasztás.
Mosógép és szárítógép – a víz és a levegő melegítése miatt.
Elektromos tűzhely/sütő – a nagy teljesítményű fűtőelemek hosszas használata megdobja a fogyasztást.
A konkrét értékek természetesen háztartásonként, készülékenként és használati szokásonként változnak, de ha körültekintően választjuk ki az eszközöket (elsősorban energiahatékonysági szempontok alapján), rendszeresen karbantartjuk őket, és tudatosan ügyelünk a használatra, akkor a villanyszámla is érezhetően alacsonyabb lehet.
Tippek a spóroláshoz
Korszerűsítés: A régi, rossz energiaosztályú készülékek cseréje gyakran jelentős megtakarítást hoz hosszú távon.
Karbantartás: A rendszeresen ellenőrzött, tisztított, megfelelően szigetelt berendezések hatékonyabban működnek.
Tudatos használat: Hűtők esetében ne hagyjuk sokáig nyitva az ajtót, bojlereknél állítsuk be az optimális hőfokot, klímánál ne hűtsük túl a lakást.
Időzítés, vezérlés: Éjszakai áram kihasználása bojlereknél, időzítő használata klímákhoz.
Energiatakarékos kiegészítők: Például okos konnektorok, termosztátok, klímavezérlés alkalmazása.
Ha áttekintjük, mely készülékek milyen mértékben terhelik meg a villanyszámlát, könnyebben megtalálhatjuk azokat a területeket, ahol érdemes spórolni vagy korszerűsíteni. A tudatos energiafelhasználás hosszú távon nemcsak a pénztárcát, hanem a környezetet is óvja.