Így változik a nyugdíjba vonulás 2026. január 1.-től!

1. január 1-jével gyökeresen átalakul Magyarországon a nyugdíjba vonulás rendszere: megszűnik a hagyományos, merev értelemben vett nyugdíjkorhatár, és a dolgozók sokkal rugalmasabb feltételek mellett dönthetnek arról, mikor mennek nyugdíjba. A változások mögött a demográfiai folyamatok, a hosszabb élettartam, az egészségesebb életmód és a munkaerőpiac új kihívásai állnak.

1. Miért tűnik el a 65 év feletti korhatár?

• Egészségesebb életmód, hosszabb élettartam
  A statisztikák szerint az 1957 utáni generációk tagjai jobb egészségben érik el az időskort, ezért munkaképes koruk is kitolódik. A biztosítók szerint – köztük az NN-csoport vezérigazgatója – érdemes minél korábban bevonni a munkavállalókat a nyugdíjtervezésbe, hogy rugalmasságot kapjanak a jövőbeni döntéseikhez

• Rugalmas munkalehetőségek
  A távmunka és részmunkaidős pozíciók terjedése lehetővé teszi, hogy valaki 65 év fölött is vállaljon aktív szerepet a munkaerőpiacon, anélkül hogy teljes állásban kellene maradnia.

2. Kor szerinti nyugdíjba vonulási lehetőségek 2026-tól

Megjegyzés: Az 1957-ben vagy később születettek legkorábban a betöltött 65. életév napján kérhetik a teljes öregségi nyugdíjat.

3. Szolgálati idő és kedvezmények

• Teljes öregségi nyugdíj csak akkor jár, ha legalább 20 év szolgálati idő igazolható.

• Résznyugdíj: minimum 15 év ledolgozott idővel kérhető, ha a kérelmező a 65. életévet elérte, de a 20 év nem áll rendelkezésre.

• Nők 40 év szolgálati idő után is nyugdíjba vonulhatnak: az otthon gyermekneveléssel töltött évek beszámítanak, így nőknek nem feltétlenül kell ténylegesen 40 évet dolgozniuk.

4. A biztosítók szerepe és a pénzügyi tervezés

Az NN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a biztosítók érdeke és felelőssége, hogy a jelenleg 50–60 éveseket már felkészítsék az új konstrukciókra.

• Nyugdíj-előtakarékossági termékek: olyan megtakarítási formák, amelyek kiegészítik az állami ellátást.

• Rugalmas konstrukciók: életkorhoz és szolgálati időhöz igazodó ajánlatok.

• Párbeszéd: rendszeres tájékoztatás a nyugdíjrendszer változásairól.

5. Milyen előnyökkel és kihívásokkal jár az új rendszer?

Előnyök

• Szabadság: mindenki maga dönthet, mikor hagy fel a teljes munkavégzéssel.

• Pénzügyi biztonság: aki tovább dolgozik, magasabb járulékalapra építheti a nyugdíját.

• Egészség és aktivitás: a munka révén tovább aktív maradhat a középkorú és idősebb korosztály.

Kihívások

• Pénzügyi tervezés: tudatos megtakarítás hiányában a későbbi években fennálló jövedelemhiány veszélye.

• Munkaerőpiac alkalmazkodása: a munkaadóknak is fel kell kínálniuk az idősebbek számára megfelelő, rugalmas munkaformákat.

• Szociális egyenlőtlenségek: eltérő egészségi állapot és jövedelmi helyzet miatt nem mindenki élhet az új lehetőségekkel azonos módon.

6. Mit tehet az érintett munkavállaló?

1. Életpálya-tervezés: gondolja végig, mikorra és milyen formában szeretne nyugdíjba vonulni.

2. Szolgálati idő ellenőrzése: kérjen igazolást a ledolgozott évek számáról, és beszéljen tanácsadóval a hiányzó idő pótlásáról.

3. Pénzügyi megtakarítás: szélesítse a nyugdíjcélú megtakarításokat (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás).

4. Készségfejlesztés: törekedjen az egészség és munkaképesség fenntartására, újak elsajátítására, hogy versenyképes maradjon.

Január 1-től a 65 év feletti számszerű korhatár helyét a rugalmas, személyre szabott nyugdíjba vonulás veszi át. A rendszer mind az állami, mind a magán-biztosítói oldalon felkészülést, tudatos tervezést követel. Akik már a 60-as éveikben járnak, érdemes időben elkezdeniük a felkészülést: ellenőrizni a szolgálati évek számát, megtakarítási stratégiát kialakítani és konzultálni pénzügyi szakértővel, hogy a nyugdíjas években is biztos megélhetésük legyen.

Forrás