„Soha nem jöhet ki a pszichiátriáról!” Párkányi Éva húsz évvel ezelőtt a Big Brother című valóságshow-ban tűnt fel és vált országosan ismertté.
A fiatal kaposvári pultoslány meg is nyerte az első évadot, ami után teljesen megváltozott az egész élete.
Évinek azonban a hirtelen jött népszerűség és pénz a vesztét okozta. Rossz társaságba keveredett, a nyeremény pedig elkezdett kifolyni a kezéből. Alkohol- és drogproblémái voltak, így 2005-ben már elmegyógyintézetben kezelték, 2009-ben pedig skizofréniát diagnosztizáltak nála.
Jelenleg egy pszichiátriai intézmény lakója, ahol 24 órás felügyelet alatt áll. Egy, neve elhallgatását kérőismerős szerint már nincsenek olyan hatalmas problémák vele, de megesett, hogy rákiabált az alkalmazottakra, vagy úgy viselkedett velük, mintha az ellenségei lennének.
Néha vannak rosszabb napjai, de ezek ellenére javult az állapota. Tény, volt időszak, amikor még féltek tőle az ápolók, mert agresszívabb volt, de ez nem csoda, hiszen komoly skrizoféniával vitték be az intézménybe mesélte Éva egyik ismerőse a Borsnak.
Szomorú tény, de ő már soha nem jöhet ki az intézményből. Jelenleg neki ez a legjobb hely, ahol lehet. Kétlem, hogy bárhol máshol megkapná azt a figyelmet, amire igazán szüksége van – tette hozzá az ismerős.
Évának a pszichiátrián született meg a kisfia is, aki a nagynénje gondozásába került, miután Évi delíriumos nyomorba sodródott. A hírek szerint második gyermeke egy Ozzy névre hallgató hajléktalan férfitől született, akivel csupán két hetet volt együtt. Marcell már a pszichiátriai kezelése közben született meg.
Két évtizeddel később visszatekintve mindenki bölcsebb, de 2002. december 21-én a TV2-n egy olyan történelmi pillanat zajlott le, amely a magyar kereskedelmi televíziózás egyik legmeghatóbb és legemlékezetesebb jelenete volt.
A Big Brother döntőjének utolsó percei következtek, a reality-óriás eltiporta Magyarországot, a több mint száznapos emberkísérlet/szórakoztató műsor annyira áthatotta a közbeszédet, hogy Orbán Viktornak is szólnia kellett hozzá, a honvédelmi bizottság erről vitatkozott az ülésein, a napilapokban pedig bibliai metaforákkal írták le azt a világot, amelyet az első, ekkora figyelmet kapó magyar valóságshow létrehozott. Nem a való világot hozta létre, csak a Való Világot, amely ennyi idő után is még mindig tényező.
Ma már úgy nézzük a döntő utolsó pillanatait, mint amikor gyerekkorunkban mutattak húsz évvel az előtti tévéműsorokat, és öltönyös emberek suttogva beszélgettek és láncdohányoztak: nincs ott az a hatalmas felhajtás, nincs drámai zene, csak két kimerült ember bámul egy tévét, amelyen Liptai Claudia van, mi pedig a tévében nézzük, ahogy tévét néznek. A döntő maga egy óriási show volt a Big Brother-ház mellett, Kőbányán, fellépett Fenyő Miklós, Király Linda elénekelte a Big Brother-dalt, a Noé Bárkája állatvédő alapítvány szobrot ajánlott fel a híresen állatbarát BB Évinek, azaz Párkányi Évának. Közönség gyűlt össze, fagyos volt az idő, mínuszokat mutattak a hőmérők, ónos eső, havazás, valószínűleg nem volt túl kellemes ott toporogni.
Liptai Claudia pedig nyújtotta az időt, amiben csak csírájában volt meg az a profizmus, ami később a többi realityben és tehetségkutatóban már pontosan kidolgozott. Liptai nézte a két döntőst, Évit és Bálintot, és elkezdett rögtönözni:
„Remélem, hogy ugyanolyan emberek vagytok és maradtok, mint akiket megismertünk belőletek”
– mondta a versenyzőknek.
BB Évi pedig pár másodperc múlva ezt felelte: „Ez biztos, hogy így lesz.”