Bár Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagja lett, és ezzel kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére is, a közös valuta bevezetése máig nem történt meg – írja az mfor.hu
A GKI Gazdaságkutató friss elemzése részletesen bemutatja, milyen gazdasági folyamatok akadályozták az euróövezeti csatlakozást, és miért nem várható áttörés a közeljövőben sem. A számok és tendenciák alapján az egykori lehetőség mára szinte teljesen elúszott.
Hiánycél és államadósság – éveken át messze voltunk a maastrichti követelményektől
Az euró bevezetésének egyik legfontosabb feltétele a költségvetési hiány leszorítása a GDP 3 százaléka alá. Ezt a kritériumot Magyarország 2004 és 2011 között minden évben megsértette. Az elemzés szerint csak 2012 és 2019 között sikerült egyfajta fiskális fegyelmet kialakítani, amikor a deficit hosszabb időn keresztül a kívánt szint alatt maradt.
„A koronavírussal véget ért hazánkban a fiskális fegyelem időszaka” – írja a GKI. 2020 és 2023 között a költségvetési hiány több mint duplája volt a kívánatos szintnek, és 2024-ben is 5% körüli értéket mutatott. A 2025-ös költségvetési terv ugyan már „csak” 3,7%-os hiánycélt tartalmaz, ám a kutatóintézet szerint ez is optimista becslés.