Nemrég ismét megműtötték Kulka Jánost. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész többek közt erről mesélt őszintén egy interjúban. Szó esett továbbá a sztrókjáról, ahogy arról az időszakról is, amikor egy gyermekotthonban élt, még csecsemőkorában.
Kulka János mindössze ötnapos volt, amikor csecsemőgondozóba adták őt, az édesanyja egészségügyi állapota miatt. A színész elmondta, hogy kimaradt az életéből a korai igazán mély szülői kötődés, de úgy véli, édesanyjának köszönheti azt, hogy a 2010-es években bátran vállalt közéleti szerepet. Forradalmárként tekint az anyjára.
A sztrókjáról is mesélt
Kulka János még 2016-ban kapott sztrókot, öt héttel egy hasiaorta-műtét után. Elmondta, hogy egyértelműen sosem lehet kimutatni, hogy volt-e összefüggés a kettő között, de ő úgy véli, több dolog is közrejátszott benne.
“Soha nem lehet majd egyértelműen kimutatni, hogy ez szövődmény volt-e. Több faktor együttes összeállása kellett. Nem egyszerűen az, hogy nem biztos, hogy meg kellett volna engem műteni. De nem kellett volna visszamennem öt nap múlva a színpadra sem. (…) Majdnem meghaltam. Az annyira jó volt. Kék ég, csodálatos volt. Minden könnyű volt, lebegtem. Amikor felébredtem, az szörnyű volt. Üvöltöztem, ordítottam” – fogalmazott a Napunknak adott interjújában, majd az agyvérzés szövődményeként kialakuló afáziáról is beszélt.
“Belül értek mindent tökéletesen. Lassan beszélek. Megformálom a szavakat. Olyan, mintha lenne a fejemben egy gát. Egy fal. Belül. Nem engedi át a szavakat és a mondatokat. Körülbelül 50 ezer embernek van ilyen Magyarországon” – mesélte Kulka, aki tavaly kapta meg a Nemzet Színész címet, azonban a Nemzeti Színház igazgatója Vidnyánszky Attila nem hívta fel őt, ahogy ez a hagyományok szerint illett volna. Később azonban bocsánatot kért ezért.