Ausztriában a tiroli Gschnitztal-völgyben hétfőn lejátszódott heves viharok nyomán sárlavinák indultak el, amelyek víz és törmelék alá temették a Gschnitz falu otthonait és az innen vezető hegyi utak mentén fekvő menedékházakat. A járhatatlanná vált közutak és túraútvonalak miatt a helyzet menthetetlennek látszott, így az osztrák hadsereg Black Hawk helikopterei vették át a helyi hatóságok szerepét: mintegy száz embert – falubelieket és vendégeket – evakuáltak a levegőből.
A meteorológiai körülmények
A völgyet sújtó viharok intenzív esőzéseket hoztak magukkal, ami először a meredek hegyoldalakon gyűlt fel, majd hirtelen lezúdulva sárlavinává alakult.
A nagy mennyiségű csapadék nyomán a talaj telítődni kezdett, így a hegyoldalak nem bírták megtartani a törmeléket és a vizet. A legkritikusabb időszak hétfő este hat óra körül következett be, amikor a sárlavinák elérték a falut, és a Gschnitzbach patak is kilépett medréből, súlyos belvízzel sújtva a környéket.
A mentési művelet
A súlyos áradások és a sárlavinák elzárták a közutakat, ezért a helyi erők a hadsereg segítségét kérték. A Black Hawk kategóriájú helikopterekkel a Gschnitz falu lakóit, valamint a Bremerhütte, Innsbruckerhütte és Tribulaunhütte menedékházak vendégeit emelték ki. A légimentés során az emberek biztonságos pontokra, többnyire a völgy alacsonyabban fekvő, még járható területeire kerültek, ahol további segítségben részesültek.
A hegyi menedékházak helyzete
A Bremerhütte, Innsbruckerhütte és Tribulaunhütte menedékházak a turisták és hegymászók körében népszerű pihenőhelynek számítanak, azonban a felszíni törmelék és az elszabadult víz elzárta a túraútvonalakat. Elmar Rizzoli, a Tirol Válság- és Katasztrófakezelési Központjának vezetője elmondta, hogy a hegyi házak vendégei lettünk volna, ha a völgy felszíni ráhulló hordaléka nem zárja el teljesen az utakat. Így a helikopteres kimenekítés vált egyedüli járható opcióvá.
A helyi hatóságok intézkedései
Lukas Braunhofer, a helyi tűzoltóság parancsnoka tájékoztatása szerint a sárlavinák közvetlen sérülést nem okoztak, de a közműveiket és az infrastruktúrát nagy mértékben károsították. A mentés koordinálása érdekében a faluban és a menedékházaknál egyaránt vészhelyzeti parancsnokságot állítottak fel, folyamatos tájékoztatást adva a lakosoknak, és biztosítva, hogy a légimentők akadálytalanul dolgozhassanak.
Anyagi károk és infrastruktúra
A sárlavinák nem csupán az otthonokat és utakat rongálták meg, hanem egy helyi szabadtéri vízimalom-múzeumot is súlyosan megrongáltak. A kiállított szerkezetek közül több egység összetörött vagy elöntötték a hordalékok, így a rekonstrukcióhoz jelentős javítási és anyagi ráfordításra lesz szükség. A hegyi patakmedrek és gátak megóvására irányuló fejlesztéseket is felül kell vizsgálni a jövőbeni hasonló események kivédése érdekében.
Lakossági figyelmeztetések és ajánlások
A kimenekítésre váró lakosokat arra kérték, hogy maradjanak otthonaikban, ne menjenek mélygarázsokba vagy pincékbe, mivel a föld alatti terek fokozottan veszélyeztetettek az áradással és a további sárlavinákkal szemben. Ezen túlmenően kérik, hogy kerüljék a patakok menti gátakat és műtárgyakat, mivel ezek környékén a víz és a hordalék kiszámíthatatlanul mozoghat.
Hasonló események és tapasztalatok
Nemrég, májusban a svájci Blatten faluban is hasonló helyzet alakult ki, amikor egy gleccserből lezúduló kőtörmelék és sárperem evakuálást tett szükségessé. Akkor mintegy háromszáz embert kellett elhelyezni, és a történtek rávilágítottak arra, hogy az Alpok térségében a klímaváltozás okozta szélsőségek egyre gyakoribbak és kiszámíthatatlanabbak.
A tiroli sárlavinák miatti légimentés jól mutatja, milyen gyorsan és drasztikusan tud megváltozni az Alpokalja éghajlati és geológiai helyzete. Bár személyi sérülés nem történt, a materiális és pszichológiai terhek jelentősek. A jövőben elengedhetetlen a korai előrejelző rendszerek és a védművek megerősítése, valamint a lakosság felkészítése a gyors evakuálásra, hogy a hasonló katasztrófák következményeit minimalizálni lehessen.
Forrás