Az oktatási államtitkárság és a Belügyminisztérium közös munkájának eredményeként egy új szabályozás készülőben van, amely alapjaiban változtathatja meg a diákok értékelésének rendszerét. – írja a HVG360.
A tervezett módosítások már idén tavasszal életbe léphetnek, amennyiben a döntéshozók zöld utat adnak a javaslatnak. Az új rendszerben a kompetenciamérések eredményei jelentős súllyal szerepelhetnek az év végi osztályzatok kialakításában, ami már most komoly felháborodást váltott ki a szülők és pedagógusok körében.
A tervezett változtatásokkal kapcsolatban a szülők már kaptak egy kérdőívet a KRÉTA-rendszeren keresztül, amelyben arra kérdeztek rá, hogy a gimnáziumi felvételik során figyelembe kellene-e venni a kompetenciamérések eredményeit.
Emellett a kérdőívben azt is vizsgálták, hogy egy országos vagy vármegyei iskolai rangsor mennyire befolyásolná az intézményválasztást.
A kompetenciamérés szerepe: Iskolai vagy egyéni teljesítmény?
A Belügyminisztérium közleménye szerint az új szabályozás célja, hogy a diákok számára világossá váljon, hogy a kompetenciamérések nem csupán formalitások, hanem a teljesítményük értékelésében is jelentős szerepet kaphatnak. A tárca hangsúlyozta, hogy még nem született végleges döntés a kérdésben, így a tervezet jövője egyelőre bizonytalan.
A Szülői Hang civil szervezet azonban nem hagyta szó nélkül a tervezett változásokat. Levelet küldtek Pintér Sándor belügyminiszternek, amelyben aggodalmukat fejezték ki a javaslat kapcsán.
Szerintük a kompetenciamérések célja elsősorban az iskolák oktatási módszereinek és működésének értékelése, nem pedig az egyéni tanulói teljesítmény minősítése. Az ő álláspontjuk szerint a változtatások a diákokra nehezedő nyomást növelhetik, és kétségessé tehetik az oktatási rendszer igazságosságát.
A szülők és pedagógusok közötti felháborodás részben abból adódik, hogy a kompetenciamérések eddig nem voltak közvetlen hatással a diákok év végi osztályzataira.
Az új szabályozás azonban azt sugallja, hogy a mérések eredményei meghatározó szerepet kaphatnak, ami növelheti a diákok terheit. A javaslatok szerint ez különösen azoknak a tanulóknak jelenthet problémát, akik nem tudják megfelelően kezelni a magas elvárásokat, vagy akik számára a mérések nem tükrözik pontosan a valódi tudásukat.
Az oktatási reformok körüli vita tehát nemcsak az új szabályozás hatását, hanem annak igazságosságát is középpontba helyezte. A kérdés, hogy valóban segítenek-e ezek a változások a diákok fejlődésében, vagy épp ellenkezőleg, tovább növelik a stresszt és az egyenlőtlenségeket, még nyitott.
A Belügyminisztérium és az Oktatási Államtitkárság tervei alapján a diákok értékelése és az iskolai rangsorok szerepe hamarosan átalakulhat. A kérdés, hogy ez a változás mennyiben segíti elő az oktatás fejlődését, és mennyiben tekinthető a tanulói teljesítmény igazságos értékelésének, egyelőre nem kapott egyértelmű választ.
A végleges döntés előtt azonban biztosan folytatódni fog a társadalmi és szakmai diskurzus a tervezett módosításokkal kapcsolatban.