Választottját vitte bemutatni családjának a leányzó.
A vacsoránál az apa beszédbe elegyedett a fiúval:
– No és mik a terveid a lányommal kapcsolatban?
– Szeretném feleségül venni.
– Van munkád, amiből el tudod majd tartani?
– Most még a tanulmányaimra kell koncentrálnom, de hiszek abban, hogy Istenmegsegít.
– Van házad, ahol ellakhattok?
– Most még nincs, de hiszek abban, hogy Isten majd segít rajtunk.
És ez így ment egész vacsora alatt.
Vacsora után, amikor a fiú már elment, az anya megkérdezi az apát:
– Na, hogy tetszett a fiú?
– Az igazat megvallva van ami tetszik, van ami nem.
Nem tetszik az, hogy nincs munkája, nincsenek tervei.
Tetszik viszont az, hogy azt hiszi, én vagyok Isten.