A halál, bármennyire is nehéz és fájdalmas téma, életünk szerves része. A legtöbb kultúrában és vallásban a halált szertartások, hagyományok és spirituális hiedelmek övezik, de napjainkban egyre többen keresnek új, természetközeli megközelítést az elmúlás feldolgozására – és arra, hogy haláluk után is pozitív hatással legyenek a világra.
Erre kínál gyökeresen új szemléletet az olasz Capsula Mundi projekt, amely az organikus temetkezés úttörő példája lehet világszerte.
Mi az a Capsula Mundi?
A „Capsula Mundi” – magyarul: Világkapszula – elnevezésű kezdeményezés Anna Citelli és Raoul Bretzel olasz dizájnerek nevéhez fűződik. Céljuk nem kevesebb, mint megreformálni a temetkezés koncepcióját, és újra összekapcsolni az embert a természettel – még halála után is.
A módszer egyszerre biológiai, spirituális és környezetvédelmi válasz a modern kor túlfogyasztására, az ipari méretű temetkezés ökológiai hatásaira és a természet iránti vágyunkra.
Hogyan működik a természetközeli temetés?
A Capsula Mundi lényege egy különleges, lebomló kapszula, amelyben az elhunytat magzati pózban helyezik el, ezzel is szimbolizálva az újjászületést, az élet körforgását. A kapszulát a föld alá temetik, és egy fiatal facsemetét ültetnek a tetejére. A test bomlása során tápanyagként szolgál a fa növekedéséhez, így az elhunyt fizikailag is részévé válik a természetnek.
A rendszer lényege tehát:
Nincs koporsó, betonkripta, sem sírkő.
A test teljesen lebomlik és táplálja a fát.
A temető helyett erdő alakul ki, ahol minden fa egy-egy szeretett embert jelképez.
Az örök nyugalom helye egy zöld, élő környezet, ahol az emlékezés nem a gyászra, hanem az élet körforgására épül.
A fa kiválasztása: személyes döntés
A Capsula Mundi temetkezési forma lehetőséget biztosít arra, hogy az egyén még életében kiválassza, milyen fává szeretne válni halála után. Ez nemcsak egy megható szimbolikus gesztus, hanem valódi spirituális kötődést is adhat a természethez.
Az elültetett fát a családtagok gondozzák, ápolják, és időről időre meglátogatják – nem egy zord, szürke temetőben, hanem egy élő, lélegző emlékhelyen, ahol a madarak énekelnek, a fák susognak, és a levegő tele van élettel.
Miért lehet ez a jövő temetkezési formája?
A hagyományos temetkezés gyakran jelentős környezeti terhet ró a Földre. A fakoporsók előállítása, a balzsamozó szerek, a sírkövek gyártása és a helyigény mind hatalmas ökológiai lábnyommal jár. A Capsula Mundi ezzel szemben:
- Teljes mértékben környezetbarát
- Lebomló anyagokból készül
- Nem használ kemikáliákat
- Nem vesz el földterületet a jövő generációi elől
- Elősegíti a fásítást és a biodiverzitás növelését
Egy temető helyén egy új erdő nőhet, amely nemcsak gyönyörű és méltóságteljes, de ökológiai szempontból is hasznos.
Lelki szempontból is gyógyító lehet
A gyász feldolgozása hosszú és fájdalmas folyamat, de sokak számára megnyugtató lehet az a gondolat, hogy szeretteik teste nem eltemetve pusztul el, hanem új életet ad egy fának. Egy fa, amely alatt le lehet ülni, amit meg lehet ölelni, és ami az évszakokkal együtt változik, emlékeztetve az élet természetes körforgására.
Az erdő, amely egyre növekszik a kapszulákból, élő emlékművé válik – egy olyan hellyé, ahol az élet és halál kéz a kézben jár, és ahol az emlékezés nem a fájdalom, hanem a remény és a folytonosság érzését kelti.
A halál új arca: zöld, méltóságteljes és emberi
Bármilyen vallási meggyőződést is vall valaki, a természetbe való visszatérés gondolata egyetemes és időtlen. A Capsula Mundi nemcsak egy temetkezési forma, hanem egy életfilozófia, amely elfogadja a halált, de új értelmet is ad neki: nem vég, hanem átalakulás.
Talán eljön a nap, amikor a temetők már nem sorban álló sírok lesznek, hanem zöldellő ligetek, ahol fáink őrzik tovább nevünket, emlékünket és szeretetünket.